Egy het mulva megyunk haza...
Varom nagyon, hiszen ket eve nem voltam otthon. Viszont az az igazsag hogy sajnos nem tudok elmerulni a varakozas es a keszulodes izgatott oromeiben mert meg itt van egy het nagyon kemeny munka, palyazatok leadasa. Erre a hataridore nagyon sokat dolgoztam, nagyon belehuztam. Remelem lesz eredmenye es vegre egy kicsit egyenesbe tudunk jonni nyar vegetol, mert tobb mint siralmas a helyzet.
Ugyhogy szerintem azon kapom majd magam pentek delutan, hogy pakolok es szombaton indulas.
Es az utazas is keseredes, mert mindent anya fizet.. amit persze nyar folyaman valahogy visszautalok.
Minden delelott a Touristikoban ultem, lazasan dolgoztam, es a jovo heten is ezt fogom csinalni. Konstira anya vigyaz addig, Szandi meg az oviban. Ok is lelkesen keszulnek az eloadasra, ami majus 22-en lesz.
Egy kicsit tartok attol hogy hogyan viselik majd a gyerekek h anya nincs itt, legalabbis az elejen, hiszen most Konsti eleg sokat van vele, es Szandi is nagyon megszokta. De hat ez van. Megszokjak, nincs mas valasztasuk.
