elmentem ma orvoshoz mert nem tartottam normalisnak h 5 nap utan meg ennyire faj a torkom. megnezte, kiakadt h mennyire csunya, egy seb van a mandulamon, azert faj. adott masik ket antibiotikumot es azt amit szedtem, abba kell hagynom. a kezemen mar nem fajnak a holyagok, a labamon is kevesbe, a masik mandulamon meg nem is erzek semmit, tehat ha nem lenne az a seb, akkor mar nem is fajna rendesen. a seb miatt viszont meg eleg durva.

holnap meg megyek vervetelre.

delutan meg elvittem a gyerekeket biciklizni-motorozni, el akartam menni veluk a kis kikotoig, ott van az a nagy zart 'park' ahol tudtak volna nyomulni.. el is indultunk, az etteremnel tettunk egy kis fagyi-szunetet, indultunk tovabb,  elertunk a tengerparti uton az elso lejaroig, szandi nekiveselkedett a biciklivel, legurult, nem fekezett, nekicsapta a labat a lepcsonek, verzett.. ennyi volt a nagy tura. nem nagy seb, de szasza kiakadt, nem sirt, csak ezerrel bicegett, nyafogott h faj neki, igy visszafordultunk, mentunk az etterembe, ott lemostam a labarol a vert, utana felpattant a biciklire es nyomult korbe-korbe az etteremnel.. mikor megunta, mondta h induljunk a kacsakhoz.. na, persze, mar 8 ora volt. indultunk haza, itthon meg 9-ig korbe a haz korul Dina is lent volt, gyerekek meg ralliztak. alig birtam oket felvinni, erre Szasza felszalad Dinaekhoz. Ugyhogy meg ott is voltunk, ettek sutit, jatszottak Zoeval meg Dinaval, nagyon szeretik egymast, aztan jottunk haza. gyors zuhi es irany az agy.

anyos holnap megint nem jon. 

ma is volt minden, veszekedes, hiszti, mindket gyerek egyszerre...minden ami belefer.