Ma lebontottuk a fat, leszedtuk a disziteseket.. Szandi nagyon ugyesen es lelkesen segitett.
En mar alig vartam ezt a napot.. Amikor elmulik a karacsony, szilveszter, nekem mar nincs egyaltalan unnepi hangulatom, mar nem tetszik a diszitett szoba, a karacsonyfa, mar a munkan jar az eszem (amugy is, folyamatosan, az unnepek alatt is), a palyazati hataridon, hogy mi lesz az oviban, hogy mi lesz az uj evben, elore nezek, gondolkodom, tervezgetek...
es most nagyon tolnam az idot, legyen mar vege a telnek, nemcsak a rossz ido miatt es a betegsegek miatt, hanem az etterem miatt is..
minden decemberben mar nagyon varom, hogy legyen vege az evnek, valahogy mindig olyan erzesem van, hogy uj ev, uj lehetosegek, uj kezdet, uj ero... hogy az uj ev mas lesz, jobb lesz, bizakodom, erot meritek...
gyakorlatilag nem igy van, mindig minden ugyanugy folytatodik, de en igy erzem es igy is akarom erezni.
Olyan sok minden tortent ebben az evben..
Megszuletett Konstantin, jott anya,es itt van egesz evben, felujitottuk az ettermet, Efthimios tanfolyamra jart, megnyitottunk, nyomjuk a vendeglatoipart ami egy teljesen szuz terulet szamunkra, Szandi kezdte az ovit, korhazban is voltunk, sikerek es sikertelensegek, hibak, aggodas, kihivasok, idegeskedes, elfogadott palyazatok (szerencsere), onkentesek, Konstantin szepen fejlodik, Szandi folyamatosan valtozik es egy nagyszeru, erdekes, erzelemdus, erzekeny, kivancsi kis emberke van mar itt velunk, gondok es gyonyoru pillanatok a gyerekekkel....
EN meg bizakodva, remenyteljesen nezek elore a 2013-ra...
Tudom hogy ez az ev is nehez lesz, ujabb kihivasok, problemak lekuzdese, harc a mindennapokkal..
A lenyeg hogy a gyerekek egeszsegesek legyenek, es mi is, hogy Efthimiosszal egyutt kuzdjunk.. mindenki a maga teruleten.. de egy celert..
